Excise Tax Overshifting in the Hungarian Beer Market

We conduct this paper on excise tax shifting in the Hungarian beer market. Using a regression model we show that tax overshifting occurs in this market. We present a model with oligopolistic competition to explain how tax overshifting can occur because of the separated vertical structure. Our results suggests that Hungarian beer producers compete in Bertrand fashion and the hypothesis of collusion between beer producers can be rejected

The pricing strategies of Hungarian food retail chains during the last recession

The paper seeks to explore the pricing strategies used by Hungarian food retail chains and how these strategies are related to the market and financial performance of the chains. A two-phase empirical research was carried out in 2011/2012. The research is based on 44 in-store observations, the analysis of price promotion leaflets and interviews with retail professionals. In-store observations focused on collecting data on baseline prices. The price promotion leaflets enabled the assessment of the promotional activity of the observed retailers. The interviews were used to check the validity of the research results. By grouping the analysed 11 retail chains along baseline price levels and price promotion activities, three different types of pricing strategies were identified. A relationship was found between the three pricing strategies and the performance indicators of the included chains. An important finding is that retail chains with a medium price level and low promotional activity were the least successful, while retailers with a low price level and high promotional activity achieved the best performance

A kiskereskedelmi szabályozás hatása a fogyasztói árakra = The impact of retail regulation on consumer prices

Kutatásunk célja a kötelező vasárnapi zárva tartás és a nagy alapterületű üzletek nyitását korlátozó szabályozás („plázastop”-törvény) hatásainak elemzése a fogyasztói árakra. Vizsgálatunk során 17 konkrét termék országos fogyasztói átlagárát elemeztük 2006 és 2017 közötti havi adatokon FGLS panel regresszió segítségével. Eredményeink alapján a kötelező vasárnapi zárva tartásnak nem volt szignifikáns hatása a fogyasztói árakra a szabályozás egy éve alatt. Ezzel szemben a modern üzletformák és nemzetközi üzletláncok (kiemelten az Aldi) terjeszkedése szignifikánsan csökkentette a fogyasztói árakat. Ezek alapján az új üzletek nyitását korlátozó szabályozás káros volt a fogyasztókra nézve, hiszen magasabb fogyasztói árakat eredményezett. Eredményeink összhangban vannak hasonló nemzetközi kutatások eredményeivel. --- This paper studies the impact of Sunday trade regulation and barriers to entry in retailing on consumer prices in Hungary. We analyzed the monthly price movements of 17 food items on the period 2006-2017 using FGLS panel regression. Our results indicate that the regulation and later deregulation of Sunday trading did not have any significant effect on consumer prices. On the contrary, the spread of the modern store formats and international retail chains (especially Aldi) significantly reduced prices. Based on this result, the entry barriers in retail had an unfavorable effect on consumers materializing in higher prices. Results are in line with prior international literature

Verseny és komplementaritás az innovatív mikromobilitási és a hagyományos közlekedési szolgáltatások között

A városi közlekedés jelentős változásokon esett át az elmúlt évtizedekben, egyre többféle innovatív közlekedési szolgáltatás és szolgáltató jelent meg a piacon, amelyek között komplex helyettesítési és kiegészítési viszonyok figyelhetők meg. Ennek oka, hogy a fogyasztók (közlekedők) egy-egy útjuk során többféle közlekedési eszközt is használhatnak, ugyanakkor a konkrét választás során jellemzően több alternatívával találkoznak, amelyek közül választaniuk kell. Budapesten végzett fogyasztói kutatások alapján a Bubi közösségi kerékpárrendszer helyettesítői elsősorban a saját kerékpár, illetve a többi mikromobilitási eszköz (lényegében a bérelhető elektromos roller), míg a vasút egyértelműen kiegészítő szerepet játszik. A közösségi közlekedés és az autó, valamint a Bubi közötti kapcsolat komplex, helyettesítési és kiegészítési viszonyok is megfigyelhetők. Az utazók egy nem elhanyagolható része tudatosan szakítja meg utazását, és vált át közösségi közlekedésről vagy autóról Bubira az észlelt előnyök (egészség, gyorsaság, fenntarthatóság) miatt

Short- and long-term effects of COVID-19 on bicycle sharing usage

Using panel regression methods, this paper investigates how the COVID-19 pandemic impacted bicycle sharing system (BSS) ridership in Budapest. In particular, the paper aims to separate the effects of mobility and government restrictions on BSS ridership and analyse whether long-term positive effects are observable in this city. Results indicate that both mobility and government stringency measures significantly and positively affected BSS usage, particularly in residential areas and close to public parks. However, after the first wave of the pandemic passed and government measures were partially lifted, BSS ridership declined in line with the elimination of the restrictions. New users often churned after their first trial, and usage frequency dropped to lower levels than before the pandemic. This indicates that BSS was a valuable transportation mode during a pandemic, but a permanent increase in usage was not observed in Budapest despite a considerable price decrease in bicycle fares. The unsatisfactory experiences with this BSS, primarily due to heavy bike frames and solid rubber tires may be the cause of this. Our results prove the benefits of BSS in mitigating a pandemic but call the attention to the need to improve particular system characteristics that may undermine long-term ridership. These characteristics can be different for every BSS; hence, local market research is required. This limits the generalizability of the results

Kiskereskedelmi stratégiák és hatásuk a vállalati teljesítményre = Retail strategies and their effects on performance

Doktori disszertációm három kiskereskedelmi stratégia (árazás, nemzetközi diverzifikáció és innováció) hatásait elemezte a vállalatok piaci teljesítményére. A disszertáció e három kiskereskedelmi stratégiával kapcsolatos cikkből áll, amelyek különböző szakfolyóiratokban jelentek meg. Az első1 a válsághelyzetben alkalmazott árazási stratégiákról és azok sikerességéről szól Magyarországon. A második2 azt vizsgálja, hogy a nemzetközi diverzifikáció, a kiskereskedelmi innováció és a teljesítmény hogyan kapcsolódik egymáshoz. Végül a harmadik cikk3 (Berezvai et al., 2019) elsősorban a digitális innovációkra és azok teljesítmény hatásaira összpontosít. Disszertációm legfontosabb tudományos és üzleti hozzájárulásai az alábbiak. 1. A kiskereskedelmi árazási stratégiák empirikus azonosítása gazdasági válságok idején és a teljesítményre gyakorolt rövid- és középtávú hatásaik elemzése (első cikk). Ezen a területen nagyon kevés korábbi tanulmány készült (Chou és Chen, 2004; Bachl et al., 2010; Mann et al., 2015; Mann és Byun, 2017), és az eredmények segítséget nyújthatnak a kiskereskedelmi menedzsereknek egy következő recesszió során a negatív hatások minimalizálásában. 2. A nemzetközi diverzifikáció és a kiskereskedelmi innováció közötti interakció, valamint e stratégiáknak a vállalati teljesítményre gyakorolt együttes hatásának elemzése (második cikk). Annak ellenére, hogy a kiskereskedők nemzetközi diverzifikációját már korábban is vizsgálták, nem találtam olyan empirikus kutatásokat, amelyek az innováció szerepét vizsgálták volna ebben a kapcsolatban. A kiskereskedelmi innovációk elemzése fényt deríthet azokra a mechanizmusokra is, amelyeken keresztül a nemzetközi diverzifikáció hozzájárul a teljesítményhez. Másrészt, azt is kimutattam, hogy a különféle innovációkat hogyan befolyásolja a nemzetközi diverzifikáció. Mivel a folyamatinnovációkra pozitív hatást gyakorol a nemzetközi diverzifikáció, a kiskereskedők javíthatják hatékonyságukat (és nyereségességüket) azzal, ha tanulnak a nemzetközi diverzifikáción keresztül. 3. Új mutatószám kialakítása a kiskereskedelmi innováció mérésére, amely több szempontból is egyedi (harmadik cikk). A megvalósított innovációs kimenetek száma alapján megbecsülhető a kiskereskedők innovatív jellege, és össze lehet hasonlítani a vállalatokat, ezen kívül ez a mutató kifejezetten a kiskereskedelem működésére reflektál, és kifinomultabb ökonometriai modellezést is lehetővé tesz. Ezek fontos előnyök a korábban alkalmazott mutatószámokhoz (mint például a CIS vagy a szabadalmak száma) képest (pl. Cainelli et al., 2004; Mansury és Love, 2008; Ghisetti és Rennings, 2014; Pantano et al., 2017). 4. A (digitális) kiskereskedelmi innovációk profitra gyakorolt hatásának becslése a világ legnagyobb élelmiszer-kiskereskedőitől származó empirikus adatok alapján (második és harmadik cikkek). Az eredmények pozitív és lineáris hatást mutatnak. Ezáltal a kiskereskedelmi szakemberek jobb betekintést kaphatnak az innovációk, és különösen a digitális innovációk előnyeibe. Az eredmények útmutatóul szolgálhatnak a kiskereskedelmi vezetők számára, hogy még pontosabban tudják értékelni a (digitális) innovációkat, ezen keresztül pedig az innovációs tevékenységek és erőforrások optimalizálásához és testreszabásához vezethet. Az eredmények segítségével továbbá lehetőség nyílik arra, hogy a kiskereskedőknél a megfelelő pénzügyi kereteket állapítsák meg a (digitális) innováció támogatására

Kiskereskedelmi stratégiák és hatásuk a vállalati teljesítményre [védés előtt] = Retail strategies and their effects on performance

Doktori disszertációm három kiskereskedelmi stratégia (árazás, nemzetközi diverzifikáció és innováció) hatásait elemezte a vállalatok piaci teljesítményére. A disszertáció e három kiskereskedelmi stratégiával kapcsolatos cikkből áll, amelyek különböző szakfolyóiratokban jelentek meg. Az első1 a válsághelyzetben alkalmazott árazási stratégiákról és azok sikerességéről szól Magyarországon. A második2 azt vizsgálja, hogy a nemzetközi diverzifikáció, a kiskereskedelmi innováció és a teljesítmény hogyan kapcsolódik egymáshoz. Végül a harmadik cikk3 (Berezvai et al., 2019) elsősorban a digitális innovációkra és azok teljesítmény hatásaira összpontosít. Disszertációm legfontosabb tudományos és üzleti hozzájárulásai az alábbiak. 1. A kiskereskedelmi árazási stratégiák empirikus azonosítása gazdasági válságok idején és a teljesítményre gyakorolt rövid- és középtávú hatásaik elemzése (első cikk). Ezen a területen nagyon kevés korábbi tanulmány készült (Chou és Chen, 2004; Bachl et al., 2010; Mann et al., 2015; Mann és Byun, 2017), és az eredmények segítséget nyújthatnak a kiskereskedelmi menedzsereknek egy következő recesszió során a negatív hatások minimalizálásában. 2. A nemzetközi diverzifikáció és a kiskereskedelmi innováció közötti interakció, valamint e stratégiáknak a vállalati teljesítményre gyakorolt együttes hatásának elemzése (második cikk). Annak ellenére, hogy a kiskereskedők nemzetközi diverzifikációját már korábban is vizsgálták, nem találtam olyan empirikus kutatásokat, amelyek az innováció szerepét vizsgálták volna ebben a kapcsolatban. A kiskereskedelmi innovációk elemzése fényt deríthet azokra a mechanizmusokra is, amelyeken keresztül a nemzetközi diverzifikáció hozzájárul a teljesítményhez. Másrészt, azt is kimutattam, hogy a különféle innovációkat hogyan befolyásolja a nemzetközi diverzifikáció. Mivel a folyamatinnovációkra pozitív hatást gyakorol a nemzetközi diverzifikáció, a kiskereskedők javíthatják hatékonyságukat (és nyereségességüket) azzal, ha tanulnak a nemzetközi diverzifikáción keresztül. 3. Új mutatószám kialakítása a kiskereskedelmi innováció mérésére, amely több szempontból is egyedi (harmadik cikk). A megvalósított innovációs kimenetek száma alapján megbecsülhető a kiskereskedők innovatív jellege, és össze lehet hasonlítani a vállalatokat, ezen kívül ez a mutató kifejezetten a kiskereskedelem működésére reflektál, és kifinomultabb ökonometriai modellezést is lehetővé tesz. Ezek fontos előnyök a korábban alkalmazott mutatószámokhoz (mint például a CIS vagy a szabadalmak száma) képest (pl. Cainelli et al., 2004; Mansury és Love, 2008; Ghisetti és Rennings, 2014; Pantano et al., 2017). 4. A (digitális) kiskereskedelmi innovációk profitra gyakorolt hatásának becslése a világ legnagyobb élelmiszer-kiskereskedőitől származó empirikus adatok alapján (második és harmadik cikkek). Az eredmények pozitív és lineáris hatást mutatnak. Ezáltal a kiskereskedelmi szakemberek jobb betekintést kaphatnak az innovációk, és különösen a digitális innovációk előnyeibe. Az eredmények útmutatóul szolgálhatnak a kiskereskedelmi vezetők számára, hogy még pontosabban tudják értékelni a (digitális) innovációkat, ezen keresztül pedig az innovációs tevékenységek és erőforrások optimalizálásához és testreszabásához vezethet. Az eredmények segítségével továbbá lehetőség nyílik arra, hogy a kiskereskedőknél a megfelelő pénzügyi kereteket állapítsák meg a (digitális) innováció támogatására